Munkások zuhantak a halálba egy budapesti építkezésen

Ezt a konkrét balesetet nem tudjuk és nem is kívánjuk minősíteni, a nyomozás részleteiről semmi nem került nyilvánosságra. Mindazonáltal a nem szakemberek számára is közérthetővé készített riportban is elhangzik, hogy milyen aggasztó állapotok uralkodnak Magyarországon az építőiparban. Az Alemona csapata összedugta a fejét és egy nagyon rövid gyakorlati problémákra fókuszáló összefoglalót írtunk gondolatainkról és általános tapasztalatainkról. Senki ne várja, hogy bemásoljuk az összes vonatkozó előírást, a cél csupán egy vitaindítás, amihez Acsádi István felsőfokú munkavédelmi szakember adta a legtöbb tapasztalati információt:

A megbízói akarat sokat segítene a biztonság növelésében, de itthon számos megbízó elzárkózik a számára épített projekttől, pedig felelőssége van: BET-ről gondoskodni, Műszaki ellenőrt fogadni, nem megfelelőségeket kezeltetni, stb.

Mik a legfontosabb szabályok egy ilyen függesztett rendszer használatánál?

  • a telepítés tervezése, jogosult telepítő (cég, személy)
  • használat előtti vizsgálat (üzembehelyezés) szakértő által (a használati biztonság feltételeinek ellenőrzése)
  • kompetens és jogosult kezelőszemélyzet
  • kijelölt felelős az időszakos vizsgálatért
  • munkavállalók oktatása a használat szablyairól
  • kijelölt közvetlen munkairányító
  • rendszeres ellenőrzés a fővállalkozó részéről

Hogyan kell „helyesen” használni?

  • független kikötési pont: a tetőn rögzített függőlegesen lelógatott kötél melyhez a munkás a biztosítókötelével csatolja magát (ez könnyen felépíthető szabványos komponensekből)
  • ennek hiányában legalább a hídhoz kell kikötniük magukat de ez nem biztonságos csak akkor ha abban vannak a gyártó által kijelölt kikötési pontok (teljes testhevederzet és biztosítókötél használata hídon minden munkás által. a biztosítókötelet, az arra kijelölt, és gyárilag kialakított teherbíró kikötési pontokhoz csatlakoztatják (ilyen kikötési pont sokszor nincs is a hidakban)
  • leesésvédelmi és mentési terv + oktatás az embereknek a testhevederzet használatáról
  • gépnapló mellyel egy kijelölt, gyakorlott és jogosult jogosítványos kezelő ellenőrzi a gép állapotát, műszakkezdéskor és dokumentáltan
  • megjelölt teherbírás a hídon
  • MEGFELELŐ ÉS KÖZVETLEN MUNKAIRÁNYÍTÁS – KIJELÖLT MŰVEZETŐ, FOLYAMATOS JELENLÉT – Ez tapasztalataink szerint rendszeresen nem teljesül.

Mik az általános tapasztalatok építési területen, mit felejtenek el gyakran alkalmazni?

  • kikötési pontoknak a tetőre való felhelyezése egy fúrógéppel, dűbellel, ami pár ezer forintból megoldható, de előkészítést igényel ami teljesen kultúraidegen a magyar építőiparban tehát nem csinálják (erre szolgálna pl egy adekvát kockázatértékelés, amit el is olvas valaki, de legalább egy helyszíni bejárás a fővállalkozó építésvezetője a vállalkozó vezetője és a munkavédelmi támogatók által)
  • zavarban vannak amikor a kikötési pontot kell megkeresni a hídban, sokan (még a hídat telepítők közül sem értik sokszor a kérdést – nem sűrűn lehet látni gyártó által biztosított szabványos kikötési pontot)
  • műszakos vizsgálat teljes mellőzése, vagy csak papírmunka
  • gyakorlat nélküli kezelőszemélyzet

Az Alemona csapata bízik abban, hogy szakmai összefogással és tapasztalatcserékkel hozzájárulhatunk a hasonló tragédiák megelőzéséhez és aktívan teszünk azért, hogy szemléletváltást és munkavédelmi modernizációt lehessen Magyarországon megvalósítani.

By |2018-06-06T15:27:40+00:002018 május 17|Blog|