Az élet számos területén, így a közoktatásban, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben is egyik napról a másikra váltak létkérdéssé a személyes jelenlétet kívánó oktatási módszereket kiváltó alternatív, például e-learning megoldások. De megvalósítható az e-learning az olyan kimondottan gyakorlatias és több tudomány-, és szakterületet felölelő képzéseknél, mint például a munkavédelem vagy a tűzvédelem?
Mondhatnánk a munkavédelmi és tűzvédelmi képzések e-learning-re való átállítását sikeres kísérletnek is, de ennél már most is többről van szó, noha az átállás első néhány napján vagyunk csak túl, összegzi benyomásait Géczi Rudolf, az Alemona Hungary ügyvezetője.
Ahhoz, hogy egy ilyen átállás után a képzés megfelelő színvonalú maradjon, dokumentálható és interaktív legyen – hogy csak néhányat említsek a legfontosabb kritériumok közül – nem elegendő csupán infrastruktúrában és alkalmazásokban gondolkodnunk. Nyilván fontos, hogy többféle készüléken, rendszeren futtatható legyen az alapprogram és felhasználóbarát kezelőfelületet kapjon a tanár és a hallgató, de ennél messzebbről kellett indulni. Mivel meglehetősen összetett ismeretanyagokról van szó – a munkavédelem esetében például a jogi alapoktól kezdve a tehermozgatáson, villamos biztonságon, munkahelyek kialakításán, védőeszközökön, veszélyes gépek kérdéskörén keresztül a munkaegészségügyi ismeretekig – minden kapcsolódó szakterület képzési anyagát úgy kell összeállítani, hogy az működőképes legyen egy hagyományos képzési rendszerben, „tantermi” körülmények között és e-learning kereteken belül is.
Ne feledjük, egy képes, mozgóképes, gyakorlatias interpretációt igénylő, sajátos dokumentációs elvárásokkal rendelkező területről van szó, amelynek elsajátítása tisztán írásos tananyagból való felkészüléssel legalábbis kétséges. Emellett, kezelni kell azokat a képzési formából adódó hátrányokat is, mint például a hallgató részéről nehezebben biztosítható összpontosítás, előadás közbeni elmélyülés vagy éppen a szűkebb keretek közé szorított személyközi kommunikáció (non verbális elemek, gesztusok).
A többcélú felhasználásra alkalmas tananyagok mellett kulcskérdés, hogy a tanárok, előadók is képesek legyenek jól „működni” az e-learning terepén előadói készségek, technikai tudás és az interaktivitás szempontjából. E tekintetben szerencsésnek mondhatjuk magunkat – véli Géczi Rudolf – mivel több olyan szakember is tanít munkavédelemhez kapcsolódó ismereteket, aki nagyvállalati környezetben, tréningek, belső oktatások alkalmával már sok tapasztalatot szerzett tudása, tapasztalata online átadásában.
Bár az e-learning-re való átállás tartalmi, technikai feltételei megvoltak a munkavédelmi technikusi és tűzvédelmi előadói képzések esetében, a bevezetéssel várni kellett, mivel az átállást a jogszabályok csak a koronavírus járvány által kikényszerített változásokat követően tették lehetővé. Mivel e munkavédelmi, tűzvédelmi szakemberek mielőbbi munkába állása számos termelő ágazat, költségvetési intézmény alapvető érdeke, az üzleti megfontolásokon felülemelkedve szakmai körökben is megosztottuk a bevezetett e-learning képzések módszertanát, műszaki alapjait.
Forrás: hrportal.hu
