ÓRIÁSI A KÜLÖNBSÉG A KKV-K ÉS A NAGYVÁLLALATOK MUNKAVÉDELMI KULTÚRÁJA KÖZT. MÍG AZ UTÓBBIAK KIEMELTEN FONTOSNAK TARTJÁK AZT, A KISEBB VÁLLALKOZÁSOKNÁL GYAKRAN CSAK PAPÍRON LÉTEZIK. AZ EGYIK PIACVEZETŐ MUNKAVÉDELMI SZOLGÁLTATÓ CÉG VEZETŐI SZERINT BORÚS AZ ÖSSZKÉP, NAGYON IDEJE KITÖRÉSI PONTOKAT KERESNI A JELENLEGI HELYZETBŐL.
Géczi Rudolf, az Alemona Hungary Kft. ügyvezetője és Révész András, a cég operatív vezetője szerint az egyik legnagyobb kihívás ma az, hogy a GDP 90 százalékát adó kis-, és középvállalatok (kkv) gyakran még arra sem rendelkeznek elegendő pénzügyi kerettel, hogy a munkavédelmi dokumentációjuk rendben legyen. Sőt, mára már a hatósági ellenőrzéssel való fenyegetés sem jelent igazi ösztönzőt, mert ezek valószínűsége csekély, mivel a hatóság sem rendelkezik megfelelő létszámú ellenőrrel. Nagyvállalati szinten ennek pont az ellenkezője figyelhető még, ott jóval magasabb biztonsági kultúra dominál, többnyire elvárás, hogy rendszerszinten működjön a munkavédelem.
Arra a kérdésre, hogy mi motiválhatja leginkább a kkv-kat a munkavédelmi szabályok betartására, Géczi elmondta, hogy az államnak sokkal nagyobb szerepet kellene vállalnia. Nem elég, hogy van egy nemzeti munkavédelmi politika, ennél többre lenne szükség.
„Ha egy társadalombiztosításhoz hasonló biztosításhoz kötnék a munkavédelmet is, ami szerint egy komolyabb munkavédelmi rendszert kellene működtetnie minden egyes munkáltatónak ahhoz, hogy a biztosítási tétele kedvezőbben alakulhasson, akkor ez egy óriási ösztönző lenne. Ez már több évtizedes terv, aminek megvalósítása még mindig várat magára”
Egy másik motiváló erő az lehetne, ha lennének olyan – akár uniós szintű – pályázatok, amelyek segítségével a kisebb cégeknek nem kellene saját erőből finanszírozni a munkavédelmi rendszerek kiépítését. Szintén nagyon fontos lenne a jogszabályokban foglaltak teljes körű betartása és betartatása is. Géczi szerint, ha ezen a téren nem következik be változás, a hazai munkavédelem technológiákkal együtt történő organikus fejlődése elmarad, az elmismásolható adminisztratív feladatok szintjére süllyed, kiüresedik. Így már nem lesz alkalmas az élet, az egészség védelmére, vagyis „holt teherként” fognak tekinteni rá.
A munkáltatók magatartását az is befolyásolhatja, ha megerősödne a munkavédelmi képviselet. Minden egyes munkáltató, ahol az alkalmazotti létszám eléri a húsz főt, köteles munkavédelmi képviselő-választást tartani.
„Ha ez a munkavédelmi képviselő megfelelő képzésben részesül, akkor felismerheti, hogy a munkavállalók rengeteg olyan joggal rendelkeznek, amiket a munkáltatóknak kötelességük biztosítani, és ezek betartását aztán megfelelő minőségben meg is
követelheti.”
A képzéseken megtanulják, hogyan lehet egyenrangú félként tárgyalni a munkáltató munkavédelmi szakemberével, és közösen ki tudják alakítani azokat a minimális munkavédelmi normákat, amiket a munkáltatónak mindenképp be kell tartania.
Közben persze elképesztő gyorsan változik az ipar, a munkahelyi körülmények, a szereplők, ezekhez mind alkalmazkodni kellene. Révész szerint a jó hír az, hogy olyan új generációs szakemberek kerülnek
ki a munkaerőpiacra, akik jóval biztonságtudatosabbak, mint az idősebbek. Nekik sokkal inkább számít a tudás, mint a papír és nem hagyják szó nélkül
a szabálytalanságokat. A szakember elmondta, hogy ebben a generációban látja a reményt, ugyanis a fiatalabb vezetőkben megvan az igény és az elvárás
arra, hogy a munkavédelmi szolgáltatójuk ne csak a szabályok terén legyen naprakész, de legyen tisztában a legújabb trendekkel is. Géczi példaként említette a mesterséges intelligencia térnyerését, hiszen a Chat GPT gyakran már sokkal átfogóbb választ tud adni bizonyos munkavédelmi problémákra, mint egyes
szakemberek.
„Persze a mesterséges intelligencia válaszait nem lehet önmagában használni, azokhoz szakértők kellenek, de megtámogatva ezt a rendszert
nagyon komoly előrelépéseket lehet tenni, kutatásokat lehet végezni a munkavédelem területén.”
A felgyorsult világhoz a munkavédelmi képzéseknek is alkalmazkodni kell, az Alemona Hungary Kft. oktatói aktív gyakorló szakemberek, akik nap mint nap ott vannak a tűzvonalban, kkvknál és multiknál is, így első kézből szereznek tapasztalatokat az új kihívásokról. Géczi a korábban említett mesterséges intelligencia térnyerése mellett a robotika gyors fejlődését említette, vagy akár azt, amikor együttműködő robotokkal kell dolgozniuk, de óriási a változás a képi/vizuális megjelenítő és egyéb felismerő rendszerekben is.
„Ezt a folyamatot érteni és látni kell,  egy jogszabály vagy egy szabvány soha nem fogja tudni elég gyorsan követni a technológiai fejlődést.”
Révész szerint ezért kiemelkedően fontos, hogy olyan jól képzett szakembereket adjanak a magyar munkavédelemnek, akika változásokat értik, és fel vannak készülve az ezzel járó kihívásokra. Ezzel együtt a munkavédelemhez egy viszonylag egzakt tudás kell, amire alapozva nagyon sok új ismeretet lehet szerezni. Bár egyre több szolgáltató indít középfokú képzéseket, Révész úgy látja, kívánatos lenne ugyan, de még messze van még az az idő, amikor megfelelő számú, jól képzett munkavédelmi szakembert tud majd ellátni feladattal ez a szakmai szegmens.

Forrás: