MMA: Láthatóvá, érthetővé és elérhetővé kell tenni a munkavédelmi innovációkat

A MAGYAR MUNKAVÉDELMI AKADÉMIA KÜLÖNBÖZŐ ÁGAZATOKBAN DOLGOZÓ, A MUNKAHELYEK VESZÉLYEIT JÓL ISMERŐ MUNKAVÉDELMI,
FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK EGYESÜLETE. TAGJAI KORÁBBAN INFORMÁLIS SZAKMAI KÖZÖSSÉGKÉNT, SAJÁT ERŐFORRÁ-
SAIKRA, KOLLEKTÍV TUDÁSUKRA TÁMASZKODVA JÁRULTAK HOZZÁ A HAZAI MUNKAVÉDELEM ÁLTALÁNOS HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁHOZ.
„Láthatóvá, érthetővé és elérhetővé kell tenni azt, amit mi, munkavédelmi szakemberek kitalálunk, nemcsak kollégáknak, hanem mindenki számára” – fogalmazta meg Földházi Ákos titkár az egyesület egyik kiemelt célját. Az MMA szerinte egy olyan tapasztalatcserére alkalmas fórum, ahol a tagok olyan problémákkal tudnak foglalkozni, ami alkalmas lehet más munkavédelmi szakemberek ismereteinek gyarapítására. Az alapításkor egy olyan szervezetet, fórumot képzeltünk el, ahol olyan problémákat lehet megbeszélni a pályatársakkal, amivel ők maguk is szembesülnek a mindennapi munkájukban. Hozzátette, mivel még nagyon sok minden nincs jogszabályban rögzítve, a technológiai fejlődéssel nem tud lépést tartani a szabályozás, ezért előre lépni sokszor csak úgy lehet, hogy ha a bevált és jó gyakorlatokat, tapasztalatokat megosztják egymással és másokkal. Az egyesületté válás ezt segítette, így könnyebben tudnak megjelenni a sajtóban, internetes fórumokon, szakmai folyóiratokban, egyszerűbben elérik nemcsak a cégvezetőket, hanem a munkavállalókat is.
„Ha a cégvezető példát mutat, a beosztottak is motiváltabbak a munkavédelmi szabályok betartásában. Vannak biztató eredmények, de még mindig nagyon változó, hogy ki mennyire tudatos. Még emlékszem arra az időre, amikor a láthatósági mellény csodaszámba ment, nagyon ritkán használták. Ma már azért nem nagyon látunk olyat, hogy nem veszik fel, bár még mindig vannak kirívó esetek” – jelentettte ki Földházi. Hozzátette, hogy nagyon fontos, hogy mindenkihez a saját nyelvén és közérthetően tudjanak szólni, szó szerint és átvitt értelemben is. Ez ma egyre nagyobb kihívás, tekintettel arra, hogy egyre több Magyarországon a külföldi munkavállaló. Arra kérdésre, hogy mekkora hatásuk van a magyar munkavédelem egészére, a MMA főtitkára elmondta, hogy ő inkább tíz éves távlatban gondolkodik. Reméli, hogy addigra megkerülhetetlen lesz az egyesület, hogy ismerni és igényelni fogják a munkáját nemcsak szakmai berkekben, hanem olyan helyeken is, ahol valamilyen oktatás, vagy tudatosságfejlesztő tevékenység zajlik. Gedeon András, az egyesület egyik alapító tagja szerint az első három év inkább csak a megalakulás és a belső működés kialakításáról, a szakmai kapcsolatok kiépítéséről szólt, de persze a munka folyamatosan zajlik.
Publikálnak, például a képzések átalakításával kapcsolatban jelentkeztek többször.
„Lépegetünk előre, a cél az, hogy olyan tényező legyünk, akit meg lehet szólítani, kérdezni akármilyen munkavédelmi kérdésben, bármilyen bizonytalanság merült is fel. Szeretnénk, hogy bármikor fordulhassanak hozzánk akár újságírók, akár munkavédelmi szakemberek.” Gedeon elmondta, az egyesület nemrég tagja lett a Biztonsági és Egészségvédelmi Szakemberek Európai Hálózatának (ENSHPO), melyben minden uniós tagállamot egy-egy szervezet képvisel, hazánkat az MMA. Ők adják az egyik elnökségi tagot is a mintegy 140 ezer munkavédelmi és környezetvédelmi szakembert tömörítő szervezetnek. Nagyon fontos kapcsolat ez számunkra, például a tudásmegosztás miatt. Sokat számít az, ha egy munkavédelmi újítást, ami külföldön megjelenik, az MMA tudja itthon bemutatni. Meghonosítani ilyet egy civil szervezet nem tud, de bemutatni igen, és nagyon fontos nekünk, hogy tőlünk szerezzenek ezekről tudomást a munkavédelemmel foglalkozó szaktársak vagy cégek. Mindemellett a szervezeti működésük is egy követendő modellt tükröz. Azt, hogy milyen témákat karolnak fel, hogyan szerveznek munkacsoportokat vagy hogy hogyan dolgoznak együtt … ebben még van mitfejlődni itthon – mondta Gedeon. Földházi elmondta, hogy első – sorban munkavédelmi szakemberek dolgoznak az MMA-ban, de nem zárkóznak el más rokon vagy társterületekről érkező kollégák felvételétől sem. A tudatosságra nevelés szempontjából fontos, hogy aki nem munkavédelmi szakember, az hogyan kerül közelebb a munkahelyének, így a saját biztonságának kérdéseihez. Itt jön képbe az, hogy a felnövekvő nemzedékekkel hogyan találjuk meg a közös hangot, az óvodától akár a felnőttképzés szintjéig. Szeretnének jó kapcsolatot kialakítani egyetemi polgárokkal, vagy akár a pályaválasztó fiatalokkal, szakemberekkel is. Jó, előremutató szakmai kapcsolatot természetesen el tudnak képzelni munkavédelmi szakembereket
tömörít egyesületekkel is. Földházi úgy fogalmazott, hogy akkor fogják jól csinálni a dolgukat, ha a dolgozók tudatosul, hogy a munkavédelem nem bizonyos szabályok betartását jelenti, hanem az, amikor a szabálykövetés a természetévé, magától értetődővé válik.