A munkáltató a munkahelyen szokásos módon (értekezlet, megbeszélés) tájékoztatja a dolgozókat erről a törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselő választás megtartásáról. A munkavédelmi képviselő választást kezdeményezheti a munkahelyen működő üzemi tanács és/vagy a képviselettel rendelkező szakszervezet is. A munkáltató a felelős a választás megtartásának szabályos lebonyolításáért, a törvényes feltételek érvényesülésére ügyel. Egyben biztosítja a választás feltételeit.

Tájékoztatja a munkavállalókat, hogy a választáshoz arra van szükség, hogy a munkavállalók hozzanak létre választási bizottságo(ka)t és bonyolítsák le a törvényi előírásoknak megfelelően a munkavédelmi képviselő választást.

A Kúria ítélkezési gyakorlata értelmében:

A jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazása szerint a munkáltatónak intézkednie kell a munkavédelmi képviselő megválasztása érdekében, ezért a munkáltató köteles a munkavállalókat tájékoztatni a jelöltállítás és a választás lehetőségéről, köteles továbbá az Mt. 49. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságot megalakítani és biztosítani a választás lebonyolításának feltételeit.

Nem várhatja tehát meg a munkáltató azt, hogy ezen igényüket a munkavállalók jelezzék, neki kell a választást kezdeményeznie.

A választás során használt dokumentumokra előírt minták nincsenek, azt minden munkáltatónál a választást lebonyolítók saját belátásuk szerint öntik formába, a fontos hogy az előírt szabályoknak, tartalmi feltételeknek megfeleljen.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések:

Mvt.

70/A. § (1)A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:

a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;

b) amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;

c) a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál – amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia;

d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.

(2) A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

(3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.

70/B. § (1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább húsz fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.

75. § (1) A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen

a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;

b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;

c) egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható.

Az Mt. üzemi tanács tagjaira vonatkozó rendelkezései, amelyeket munkavédelmi képviselő a választási eljárásra értelemszerűen alkalmazni kell:

Mt.

238. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik.

(2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki

a) munkáltatói jogot gyakorol,

b) a vezető hozzátartozója,

c) a választási bizottság tagja.

239. § Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult.

240. § (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.

(2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább három fő.

(3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja.

(4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre.

(5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg.

241. § A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg.

242. § (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.

(2) A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi és ezt közzéteszi.

(3) A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi.

(4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani.

243. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják.

(2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van.

(3) Szavazni legfeljebb a meghatározott számú jelöltre lehet.

244. § (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg.

(2) A választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen

a) a választásra jogosultak számát,

b) a szavazáson részt vevők számát,

c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,

e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét,

f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést.

(3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi.

(4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik.

245. § Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem az előírt módon adták,

b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,

c) a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot.

246. § (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

(2) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte.

247. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból – feltéve, ha a választáson nem vett részt – nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában

a) keresőképtelen beteg,

b) fizetés nélküli szabadságon van.

(2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.

(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

248. § (1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát.

(2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.

(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték.

(4) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte.

(5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

249. § (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a 289. §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell.

Megjegyzés: Itt az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseknél többes számot használ a törvény, a munkavédelmi képviselőnél természetesen ha egy jelölt van, akkor egyes számban kell érteni a rendelkezések szövegét.

Ahogy a fenti üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezésekben is olvasható ugyanez érvényes a munkavédelmi képviselőre is:

A választás érvényessége és eredményessége

Az a szavazat érvényes, amelyet a választási bizottság által kiadott szavazólapon adtak le és egyértelműen megállapítható, hogy a szavazatot kire adták le.
A szavazat érvénytelen akkor, ha:
nem a választási bizottság által kiadott szavazólapon történt a szavazás;
a szavazólapon egynél több jelölt nevét jelölték meg;
a választani kívánt jelölt nevét nem egyértelműen jelölték meg és nem lehet megállapítani, hogy a szavazatokat kikre adták,
a szavazólapon nem szereplő új nevet írnak fel.
Érvényesnek tekinthető az a szavazat, amelyen nem a szavazólapon előírt módon jelölték meg a választott nevet, de egyértelmű, hogy kikre adták a szavazatot.

Ki tekinthető megválasztott munkavédelmi képviselőnek, pótképviselőnek?

A jelöltek közül azt kell megválasztott képviselőnek tekinteni, aki az érvényes szavazatok közül a legtöbbet kapta, és legalább, a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Szavazategyenlőség esetén azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a munkáltatónál hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik.
Azok a jelöltek, akik nem kerültek megválasztásra, de megszerezték a szavazatok legalább húsz százalékát, pótképviselők lesznek. A pótképviselő akkor jut szerephez, ha a munkavédelmi képviselőnek, a mandátuma lejárta előtt, valamilyen oknál fogva (pl. munkahely változtatás) megszűnik a megbízatása. Ebben az esetben a pótképviselők közül az, akit azonos jelöléssel állítottak (pl. ugyanaz a szakszervezet, vagy a munkavállalók), és a legtöbb szavazatot kapta lesz a munkavédelmi képviselő.
A megválasztottság feltétele természetesen az is, hogy a választás érvényes legyen.

Mikor érvényes a választás?

A választás akkor érvényes, ha a jogosultak több mint fele részt vett a szavazáson. A törvény itt tesz egy könnyítést, ugyanis kimondja, hogy az érvényesség kiszámításánál a jogosultak összlétszámába nem kell beleszámítani azokat, akik ugyan jogosultak a választásra, de a választás időpontjában:
keresőképtelen betegek,
fizetés nélküli szabadságon vannak,
feltéve, hogy a választáson nem vesznek részt.

A részvételi arány kiszámítása rendkívül egyszerű:
A részvétel százalékban =
=
Az érvénytelen választást meg kell ismételni.

Érvénytelenség esetén a megismételt választást harminc napon túl, de kilencven napon belül kell megtartani. A jelöltlista, illetve a szavazólap változatlan marad. Ha a jelölt nem vállalja a jelölést nem jelölhető, vagy ha a megválasztáskor mégsem fogadja el a képviselői megbízatást akkor a pótképviselőt kell megválasztottnak tekinteni.

A megismételt választás akkor érvényes, ha a jogosultak több mint egyharmada részt vesz a szavazáson. A munkavédelmi képviselő megválasztásához ebben az esetben is a legalább harminc százalékos támogatottság szükséges.

Megismételt választás esetén a megválasztott képviselő mandátuma két évre szól.

Érvénytelenség miatt megismételt választás esetén a pótképviselőséghez szükséges legalább húsz százalékos támogatottságot a megismétlés során kell megszerezni.

Ha a megismételt választás érvénytelen újabb választást egy év múlva kell tartani.

Szerző: Sebestyénné Mészáros Eszter 
Forrás: www.kemkik.hu