Munkavédelmi képviselő választás

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) 70/A. § fekteti le a munkavédelmi képviselő választás szabályait, melyben az utóbbi időben jelentős változás állt be. A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére ugyan eddig is jogosultak voltak maguk közül a következők képviselőt választani, ám ez a kötelezettség, illetve annak számon kérése szigorodott.

Ilyen esetekben kötelező munkavédelmi képviselőt választani

1. 20 fő

Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A létszám megállapításánál az átlagos statisztikai létszámot kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén csupán az 5 munkanapot meghaladó foglalkoztatás számítandó a létszámba, az alkalmi munkavállalók azonban nem.

2. 20> fő

Hasonlóképpen munkavédelmi képviselőt kell választani, amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi. Ilyen esetekben a munkáltatónak nincsen mérlegelési joga.

3. Telephely

A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél pedig akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az Mvt. 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. A munkavédelmi képviselő választására az üzemi tanács választásának szabályait kell alkalmazni, nézzük ez a gyakorlatban mit is jelent. Segítségünkre van az országos Munkavédelmi Bizottság ajánlása is, melynek ajánlott mintáit az egyes részeknél bemutatjuk.

Ezek a választás fázisai

munkavédelmi képviselő

A választás előkészítése és lebonyolítása

Első lépésben tisztázzuk, hogy mely munkavállalók választhatnak, és kik választhatóak. Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapos munkaviszonnyal rendelkezik az adott telephelyen (kivéve az újonnan alakult munkáltatót). Nem választható képviselővé azonban az, aki munkáltatói jogokat gyakorol (munkaviszony létesítés, módosítás, megszüntetés), a vezető hozzátartozója, vagy aki a munkáltatónál főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. Szakszervezeti, vagy üzemi tanácsi tisztség nem zárja ki a választhatóságot. A határozott idejű munkaviszony szintén nem kizáró tényező, ám elképzelhető, hogy az 5 éves mandátumát ezért nem fogja tudni kitölteni.

A munkáltató tájékoztatása

A munkavédelmi képviselő választás a munkavállalók alanyi joga. Ahhoz, hogy ezt a jogukat érvényesíteni tudják, tisztában kell lenniük a jogaikkal, lehetőségeikkel. Ez a megismertetés pedig a munkáltató feladata. Nem hivatkozhat tehát arra, hogy a munkavállalók munkavédelmi képviselőválasztást nem kezdeményeztek. Ellenőrzés esetén dokumentálnia szükséges, hogy a munkavédelmi képviselőválasztás szabályairól, választási bizottságról, jelöltállításról stb. a munkáltató részletes tájékoztatást adott.

1.sz. minta tájékoztatás, Tájékoztató a választásról

A Választási Bizottságot a munkáltató szervezi

A választási bizottság feladata a választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választás szabályainak a megállapítása. Ezt is azonban meg kell választani, melyet a munkáltató köteles megszervezni. A munkáltató ennek keretében a helyben szokásos módon elérhetővé teszi a munkavállalók névjegyzékét és a szavazólapokat, illetve dönt a bizottság létszámáról is, mely minimum 3 fő. Ezzel egyidejűleg arról is tájékoztatást ad, hogy meddig kell a szavazólapokat visszajuttatni, hova, ki összesíti, és mikor lesz közzétéve. A választási bizottságnak a választást megelőző legalább 60 napon belül kell létrejönnie. Nem lehet választási bizottság tagja az, aki aktív munkavédelmi képviselő.

A választási bizottság feladatkörében meghatározza a jelöltállítás határidejét, gondoskodik a törvényes rend biztosításáról, valamint megállapítja a szavazatszámlálás szabályait. A tagok egyebekben mentesülnek a munkavégzés alól tevékenységük ellátása folyamán, valamint távolléti díjra jogosultak a kieső munkaidőre.

2.sz. minta: első ülés napirendi pontjai
3.sz. minta: forgatókönyv a választás lebonyolítására
4.sz. minta: a munkáltató képviselőjével történő egyeztetés
5.sz. minta: helyi szakszervezettel történő egyeztetés
6.sz. minta: tájékoztató a választás szabályairól

A jelöltállítás

A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg.

Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. A jelölést a támogató aláírásokkal együtt kell eljuttatni a választási bizottsághoz a jelölt összeférhetetlenséget kizáró nyilatkozatával együtt. A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi, és ezt közzéteszi. A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal a helyben szokásos módon közzéteszi.

A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma a választható képviselők számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani.

7.sz. minta, tájékoztató a jelöltállítás szabályairól
8.sz. minta: aláírásgyűjtő ív munkavállalói jelöltállításhoz
9.sz. minta: szakszervezeti jelöltállítás
10.sz. minta:elfogadó nyilatkozat/ összeférhetetlenség kizárása
11.sz. minta: jelöltlista

A választás

A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. Érvénytelen a szavazat, ha nem az előírt módon adták, nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, illetve, ha a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot. A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg. A választási bizottság erről jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen a választásra jogosultak számát, a szavazáson részt vevők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, a megválasztott munkavédelmi képviselő és pótképviselő nevét, valamint a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést. A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjai írják alá, eredményét pedig a helyben szokásos módon közzéteszik. A munkavédelmi képviselő megbízatása a közzétételt követő munkanapon kezdődik.

12.sz.minta: felkérés a szavazatszedő bizottság munkájában való részvételre
13.sz. minta: tájékoztató a szavazásról
14.sz. minta: szavazólap
15.sz. minta: jegyzőkönyv

Érvényesség és eredményesség

Munkavédelmi képviselőknek – a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban – azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. Pótképviselőnek pedig azt kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból – feltéve, ha a választáson nem vett részt – nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában keresőképtelen beteg, vagy aki fizetés nélküli szabadságon van. Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

Eredménytelen a választás, ha a jelöltek nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát. A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott munkavédelmi képviselőknek kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.

A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Pótképviselőnek kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

16.sz. minta: tájékoztatás az eredményről

Ezek a jogorvoslati lehetőségek

Az Mt. 249.§-a úgy rendelkezik, hogy a jelöléssel, a választás lebonyolításával, valamint eredményének megállapításával kapcsolatban a munkáltató, bármely munkavállaló, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogvitát indíthat. A választási bizottságnak azonban nincs perbeli jogképessége, ezért a szabálytalanság észlelése esetén tagjai, mint munkavállalók kezdeményezhetnek csak jogorvoslatot. A nem peres eljárás megindítására irányuló kérelmet az Mt.289.§-a alkalmazásával a jogsértéstől számított öt napon belül lehet beadni. A munkaügyi bíróságnak a kérelemről tizenöt napon belül kell határoznia. A bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság tizenöt napon belül határoz (Mt. 289. §). Lényeges eljárási szabálysértés esetén a választás eredményét a bíróság megsemmisíti. A törvény erejénél fogva akkor kell lényegesnek tekinteni valamely a szabálytalanságot, ha az a választás eredményét befolyásolta. Erre példa lehet, ha az arra jogosultak nem élhettek a jelöltállítási jogukkal vagy például, ha az aktív választójoggal rendelkezők egy jelentős része nem szavazhatott. A választás eredményét befolyásoló lényeges szabálytalanság tényét a kérelemben valószínűsíteni kell.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, a HRportal.hu állandó szakértője

Munkavédelmi képviselő választás menete

 

Munkavédelmi megbízott választásának menete

A munkavédelmi képviselő választására a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. 70/A. – 76. § tartó szakaszai tartalmaznak rendelkezéseket.

A munkáltató a munkahelyen szokásos módon (értekezlet, megbeszélés) tájékoztatja a dolgozókat erről a törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselő választás megtartásáról. A munkavédelmi képviselő választást kezdeményezheti a munkahelyen működő üzemi tanács és/vagy a képviselettel rendelkező szakszervezet is. A munkáltató a felelős a választás megtartásának szabályos lebonyolításáért, a törvényes feltételek érvényesülésére ügyel. Egyben biztosítja a választás feltételeit.

Tájékoztatja a munkavállalókat, hogy a választáshoz arra van szükség, hogy a munkavállalók hozzanak létre választási bizottságo(ka)t és bonyolítsák le a törvényi előírásoknak megfelelően a munkavédelmi képviselő választást.

 

A Kúria ítélkezési gyakorlata értelmében:

A jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazása szerint a munkáltatónak intézkednie kell a munkavédelmi képviselő megválasztása érdekében, ezért a munkáltató köteles a munkavállalókat tájékoztatni a jelöltállítás és a választás lehetőségéről, köteles továbbá az Mt. 49. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságot megalakítani és biztosítani a választás lebonyolításának feltételeit.

Nem várhatja tehát meg a munkáltató azt, hogy ezen igényüket a munkavállalók jelezzék, neki kell a választást kezdeményeznie.

A választás során használt dokumentumokra előírt minták nincsenek, azt minden munkáltatónál a választást lebonyolítók saját belátásuk szerint öntik formába, a fontos hogy az előírt szabályoknak, tartalmi feltételeknek megfeleljen.

 

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések:

 

Mvt.

70/A. § (1)A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:

 

a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;

 

b) amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;

 

c) a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál – amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia;

 

d) a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik.

 

(2) A munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az Mt. 238. § (2) bekezdésében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

 

(3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.

 

70/B. § (1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább húsz fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.

 

75. § (1) A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen

 

a) a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;

 

b) a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;

 

c) egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak költségei a munkáltatót terhelik, illetve a c) pont szerinti képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható.

 

Az Mt. üzemi tanács tagjaira vonatkozó rendelkezései, amelyeket munkavédelmi képviselő a választási eljárásra értelemszerűen alkalmazni kell:

 

Mt.

238. § (1) Üzemi tanácstaggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik.

(2) Nem választható üzemi tanácstaggá az, aki

a) munkáltatói jogot gyakorol,

b) a vezető hozzátartozója,

c) a választási bizottság tagja.

 

239. § Az üzemi tanács tagjának választására a munkáltatóval munkaviszonyban álló és az adott telephelyen dolgozó munkavállaló jogosult.

 

240. § (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.

(2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább három fő.

(3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja.

(4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre.

(5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg.

 

241. § A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg.

 

242. § (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.

(2) A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi és ezt közzéteszi.

(3) A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi.

(4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani.

 

243. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják.

(2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van.

(3) Szavazni legfeljebb a meghatározott számú jelöltre lehet.

 

244. § (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg.

(2) A választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen

a) a választásra jogosultak számát,

b) a szavazáson részt vevők számát,

c) a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

d) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,

e) a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét,

f) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést.

(3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi.

(4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik.

 

245. § Érvénytelen a szavazat, ha

a) nem az előírt módon adták,

b) nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,

c) a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot.

 

246. § (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

(2) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte.

 

247. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból – feltéve, ha a választáson nem vett részt – nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában

a) keresőképtelen beteg,

b) fizetés nélküli szabadságon van.

(2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.

(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

 

248. § (1) Eredménytelen a választás, ha a jelöltek a meghatározott számban nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát.

(2) A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott üzemi tanácstagnak kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.

(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Üzemi tanácstaggá megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték.

(4) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte.

(5) Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

249. § (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a 289. §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell.

 

Megjegyzés: Itt az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseknél többes számot használ a törvény, a munkavédelmi képviselőnél természetesen ha egy jelölt van, akkor egyes számban kell érteni a rendelkezések szövegét.

Ahogy a fenti üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezésekben is olvasható ugyanez érvényes a munkavédelmi képviselőre is:

 

A választás érvényessége és eredményessége

Az a szavazat érvényes, amelyet a választási bizottság által kiadott szavazólapon adtak le és egyértelműen megállapítható, hogy a szavazatot kire adták le.
A szavazat érvénytelen akkor, ha:
nem a választási bizottság által kiadott szavazólapon történt a szavazás;
a szavazólapon egynél több jelölt nevét jelölték meg;
a választani kívánt jelölt nevét nem egyértelműen jelölték meg és nem lehet megállapítani, hogy a szavazatokat kikre adták,
a szavazólapon nem szereplő új nevet írnak fel.
Érvényesnek tekinthető az a szavazat, amelyen nem a szavazólapon előírt módon jelölték meg a választott nevet, de egyértelmű, hogy kikre adták a szavazatot.

Ki tekinthető megválasztott munkavédelmi képviselőnek, pótképviselőnek?

A jelöltek közül azt kell megválasztott képviselőnek tekinteni, aki az érvényes szavazatok közül a legtöbbet kapta, és legalább, a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Szavazategyenlőség esetén azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a munkáltatónál hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik.
Azok a jelöltek, akik nem kerültek megválasztásra, de megszerezték a szavazatok legalább húsz százalékát, pótképviselők lesznek. A pótképviselő akkor jut szerephez, ha a munkavédelmi képviselőnek, a mandátuma lejárta előtt, valamilyen oknál fogva (pl. munkahely változtatás) megszűnik a megbízatása. Ebben az esetben a pótképviselők közül az, akit azonos jelöléssel állítottak (pl. ugyanaz a szakszervezet, vagy a munkavállalók), és a legtöbb szavazatot kapta lesz a munkavédelmi képviselő.
A megválasztottság feltétele természetesen az is, hogy a választás érvényes legyen.

Mikor érvényes a választás?

A választás akkor érvényes, ha a jogosultak több mint fele részt vett a szavazáson. A törvény itt tesz egy könnyítést, ugyanis kimondja, hogy az érvényesség kiszámításánál a jogosultak összlétszámába nem kell beleszámítani azokat, akik ugyan jogosultak a választásra, de a választás időpontjában:
keresőképtelen betegek,
fizetés nélküli szabadságon vannak,
feltéve, hogy a választáson nem vesznek részt.


A részvételi arány kiszámítása rendkívül egyszerű:
A részvétel százalékban =
=
Az érvénytelen választást meg kell ismételni.

 

Érvénytelenség esetén a megismételt választást harminc napon túl, de kilencven napon belül kell megtartani. A jelöltlista, illetve a szavazólap változatlan marad. Ha a jelölt nem vállalja a jelölést nem jelölhető, vagy ha a megválasztáskor mégsem fogadja el a képviselői megbízatást akkor a pótképviselőt kell megválasztottnak tekinteni.

A megismételt választás akkor érvényes, ha a jogosultak több mint egyharmada részt vesz a szavazáson. A munkavédelmi képviselő megválasztásához ebben az esetben is a legalább harminc százalékos támogatottság szükséges.

Megismételt választás esetén a megválasztott képviselő mandátuma két évre szól.

Érvénytelenség miatt megismételt választás esetén a pótképviselőséghez szükséges legalább húsz százalékos támogatottságot a megismétlés során kell megszerezni.

Ha a megismételt választás érvénytelen újabb választást egy év múlva kell tartani.

Szerző: Sebestyénné Mészáros Eszter 
Forrás: www.kemkik.hu

Munkavédelmi képviselő választás szabályai

 

Munkavédelmi képviselő feladatai

Az év elején hatályba lépett munkavédelmi törvény értelmében, a megválasztott munkavédelmi képviselő számára a munkáltatónak kötelessége biztosítani egy választási ciklusban:
– a megválasztást követően egy éven belül minimum 16 órás képzésen való részvételi lehetőséget
– ezt követően évente 8 órás képzésben való részvételt
A Munkavédelmi Felügyelőség a kurzuson való részvételt folyamatosan ellenőrzi, ugyanis a munkavédelmi képviselő képzés készíti fel az érdekelteket a munkakörükhöz tartozó tevékenységek alapos és hibátlan elvégzésére, valamint a munkavállalói érdekek kifogástalan képviseletére.
Cégünknél lehetősége van az alapképzés gyors és hatékony elvégzésére. Kiváló, gyakorlati tapasztalattal és több éves oktatói múlttal rendelkező szakemberek adják át a tudást a kurzuson részt vevőknek, hogy a tanfolyam elvégzése után a munkavédelmi képviselő eredményesen tudja reprezentálni a munkavállalók érdekeit.
Az online képzésünknek hála most még könnyebben, egyszerűbben elvégezhető a munkavédelmi képviselő tanfolyam, aminek a végén tanúsítványt állítunk ki a résztvevők számára.

A legújabb szabályozás szerint azoknál a vállalatoknál, ahol az alkalmazottak száma eléri vagy meghaladja a 20 főt, a munkáltatónak kötelező módon munkavédelmi képviselőt kell foglalkoztatnia.  Továbbá, ugyancsak a munkáltató kötelessége a választás feltételeinek biztosítása és ennek lebonyolítása a munkatársak számára, a képviselő megválasztására, kijelölésére.

Nézzük meg mit takar ez a munkakör és mi a munkavédelmi képviselő feladatai?

A munkavédelmi képviselőt a munkavállalók választják meg, és feladatai a munkáltatóval való együttműködés során képviselni a biztonságos munkavégzéssel koherens munkavállalói jogokat és érdekeket.

Nagyon sok megbízatást magába foglal ez a beosztás, ami a ráfordított idő mellett, egyfajta elhívatottságot is megkövetel az erre a feladatra kijelölt személytől.

Első és egyik legfontosabb feladata a munkavédelmi képviselőnek az ellenőrzés. Elkötelezettséggel, úgymond „nyitott szemekkel és fülekkel” kell végeznie a dolgát, amihez elsősorban szüksége van arra, hogy különböző jogokkal legyen felruházva.

Hiszen ahhoz, hogy átlássa, megvizsgálhassa és ellenőrizhesse a munkakörülményeket, jogosultsággal kell rendelkezzen, hogy belépjen a munkahelyekre. Elsősorban munkaidőben, de külön felhatalmazással, akár munkaidőn kívül is. Ő az ki összeszedi az információkat, megfigyel, tájékozódik, elemez, a munkavédelmi területet illetően.

A munkavédelmi képviselő feladatai a műhelyek, irodák, csarnokok megfigyelése, a szerszámok, gépek, illetve más munkaeszközök ellenőrzése is, mivelhogy a törvény előírja „ A munkavédelmi képviselő (…) jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről (…)”

Amennyiben szabálytalanságokat tapasztal, intézkedéseket kérhet ezek megoldására.

De, mint fentebb említettük, mindehhez, hogy ezeket megtehesse, jogokkal kell felruházni a kinevezett személyt.

 

Továbbá a munkavédelmi képviselő feladatának tekintheti, hogy részt vegyen a munkavédelmi oktatásokon, illetve, ha úgy dönt, ellenőrizheti a munkatársak felkészültségét is.

Ugyanakkor, a munkavédelmi képviselő részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában is, valamint a rögtönzött hatósági ellenőrzés során csatlakozhat a munkavédelmi felügyelőhöz, közölheti vele észrevételeit, tapasztalatait. Természetesen mindezt úgy, hogy közben nem téveszti szem elől a céges titoktartási előírásokat sem és betartja a titokvédelmi szabályokat. (Ugyanis a munkavédelmi képviselő tevékenysége során több információ birtokába jut a vállalat működésével kapcsolatban, mint az átlagos munkavállaló.)

 

A munkavédelmi képviselő tájékoztatást kérhet a munkáltatótól abban az esetben, ha részt vesz a foglalkozási megbetegedések körülményeinek feltárásában, illetve a munka balesetek kivizsgálásában. A munkáltatónak intézkednie vagy nyolc napon belül írásban válaszolnia kell a képviselő kérelmére.

 

A munkavédelmi képviselő feladata továbbá a munkavédelmi felügyelet felkérése is, de ez csak abban az esetben lehet indokolt, ha a munkáltatóval való együttműködés során nem sikerült megoldani a helyzetet, illetve ha a tapasztalt gondok, hiányosságok ténylegesen munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályba ütközik.

20 fő feletti cégeknek kötelező munkavédelmi képviselőt választani, akinek éves, rendszeres oktatáson kell részt vennie.

Forrás: www.munkavedelem-es-tuzvedelem.hu

Munkavédelmi jogszabályok